A reggeli bónusz túró-rudimat eszegetve hazafelé a boltból rájöttem, itt az ősz. A szél, ha picit is, de fúj, és csípős is. Érezni a kéményekből áradó széngázt, és ellepi a levegőt a nyugalom, mint a víz, ami betör, és azonnal meg is áll, ott tartva mindent a helyén. Ilyenkor nem érezni, hogy megy az idő. Ősz van, nem is vitás... A fák csupaszon nézelődnek tétlenül várva a telet, a havat és jéghideget. Egyszer majd az is eljön, és én akkor innen fogom folytatni.D
Písz
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése