"Nagy Magyarország, Mennyország"

"Nagy Magyarország, Mennyország"- hangzott el elmúlt osztályfőnöki óránkon. Vicces volt hallgatni. A szlovákiai focimeccses verekedéssel kapcsolatban hangzott el; hogy hogyan jutottunk el eddig a kijelentésig? Egyszerű! A kormány nem teszi jól a dolgát, a reálbérek csökkennek, az árak nőnek, és mindenki elégedetlen, sehol sem élheti ki agresszióját, csak a focimeccseken; jah és a szegény átlagpolgár még tüntetni sem mehet ki... Rövidbe tűnő eszmefuttatása végén az "okos" felnőttnek, felemeltem a kezem, majd amikor felszólított elmondtam, hogy szerintem hogyan van: A szegény átlagpolgár kimehet az utcára és üvöltheti torka szakadtából, hogy mocskos zsidó dögölj meg! - sajnos nem vicc, tényleg láttam híradóban -, persze bejelentés mellett tüntethet, majd amikor rendet bont akkor jön a balhé. Ezután bezárják, de nem büntethetik meg, hiszen jogai vannak... Szegény pára, csak a focimeccsen bunyózhat egy jót, mert rossz a kormányunk. Ami nem feltétlen igaz, én nem mennék bele ilyen fajta okfejtésben, mert ahogy néztem jobb senki pártját szavakban is foglalni. Megkérdezte osztályfőnökünk, mit lehet ilyen országban tenni? Nah meg persze a szlovák szomszédainkkal, hogy ne tomboljunk. Szerény személyem ismét felvettette az ötletet: Ahol repül egy kő, odébb állni és elsétálni, mert senkinek sem hiányzik a balhé ugye? Ha senkit sem szidsz, senki sem szid alapelven pedig, szépen nézni, ahogy a szélsőségek tépik egymást, ami mindenhol van, és nem lehet a csőlátásukkal mit kezdeni. Elszeparálni, mint minden normális közösség rontóit. Nem tökéletes megoldás, de nem szítják tovább a bajt. Büdös szlovák!! Hördül fel mögöttem az osztálytársam... Nah de kérem én folytatom; Amikor ilyet kijelent valaki, belegondol, hogy mit mondd? Ugyanolyan rasszizmus, mint a klux-klux klán... Talán nem öl, de az elv ugye adott, már csak az elhatározás kell, és lám, kész egy szép háború. Sajnos az ilyen szélsőségesek miatt kell most ott tartanunk, hogy van kit szidni mint szomszédot... Én kijövök mindenkivel, bárhonnan szomszéd, vagy jön, mert egyáltalán nem érdekel sztereotípia. A rasszizmushoz visszatérve ugyanolyan kétoldalú, mint a papír. Ők utálnak minket, mert mi utáljuk Őket. A sok agresszív ember, pedig aki a tüzet szítja összegyűri a papírt és a nép közé hajítja. Már nem látni, ki kit szid, ki kivel van - amire hangsúlyozom, semmi szükség nem lenne, hiszen "egyek" vagyunk -, ütni, vágni, szidni.... Hát legyek magunkra büszkék? Okosnak kell lenni nem erősnek...