Egy csók, ami sosem volt,
Egy érintés, ami nem is létezett.
Egy kézcsók, ami elsiklott,
Egy virágcsokor, de minek?

Húsba vájom karmaim,
Édes vér, csörgedezz!

Bizalomból épített homokvár,
Kisded játékvár.
Összetiprod, mocskos mezítláb,
A kastély lám, teljesen romokban áll.

Hadd folyj, édes vér,
Tisztulsz így talán!

Álmaim ím, s a Tieid?
O'pardon, nem is.
Fene vigye el,
Hagyjuk az egész lószart a fenébe!